A karalábélevesnek nincs szüksége nagy belépőre. Nem az az étel, amelyik már a nevével is ünnepet ígér, mégis van benne valami megnyugtatóan ismerős.
Felkerül a fazék a tűzhelyre, belekerül a csirkehús, aztán egymás után a sárgarépa, a fehérrépa és a karalábé. Egy ideig csak csendben fő minden, majd lassan olyan illata lesz a konyhának, mintha valaki azt mondaná: ma nem kell sietni sehova.
A karalábé főzés közben elveszíti azt a kissé szigorú, nyers ízét, és meglepően lágy, édeskés lesz. A csirkehús megpuhul, a zöldségek átadják az ízüket a lének, a végén pedig a zellerlevél és a tészta teszi teljessé az egészet.
Ez az a leves, amelyből az első tányért még rendesen megterítve esszük meg. A másodikért viszont már csak visszasétálunk a fazékhoz, mert tulajdonképpen kár lenne eltenni azt a keveset.
Talán ezért szeretem az ilyen egyszerű leveseket. Nem akarják lenyűgözni az embert, csak melegek, tartalmasak, és egy időre helyreteszik a napot.
Nálatok melyik zöldséget keresik ki először a levesből: a sárgarépát, a karalábét vagy inkább a húsdarabokat?
Karalábéleves csirkehússal
Hozzávalók
Elkészítés
- A csontozott felső csirkecombokat kisebb kockákra vágom, majd egy nagyobb fazékba teszem. Felöntöm a vízzel, és főzni kezdem.
- Amikor felforr, a tetején képződő habot leszedem, hogy szebb, tisztább legyen a leves.
- Közben megtisztítom a zöldségeket. A sárgarépát és a fehérrépát karikára vágom, a karalábét felkockázom. A vöröshagymát megtisztítom, a paprikát megmosom, majd mindkettőt apróra vágom.
- Amikor a levest lehabozom, hozzáadom az előkészített zöldségeket. Sózom, borsozom, majd közepes lángon addig főzöm, amíg a hús és a zöldségek szépen megpuhulnak.
- Amikor a leves már majdnem kész, hozzáadom az aprított zellerlevelet. Ettől frissebb, háziasabb íze lesz.
- Ezután beleteszem a levestésztát is, és addig főzöm tovább, amíg a tészta megpuhul. Tetszés szerint bármilyen levestészta kerülhet bele, amit szeret a család.
- A végén megkóstolom, ha kell, még sóval vagy borssal igazítok az ízén. Frissen, melegen tálalom.
Mitől lesz igazán jó a zöldséges karalábéleves?
A zöldséges karalábéleves akkor lesz igazán jó, ha a hús és a zöldségek együtt főnek meg, mert így a leves íze sokkal teltebb lesz. A csirke felsőcomb jó választás hozzá, mert nem szárad ki könnyen, és finomabb, szaftosabb hús marad a levesben.
A karalábé adja ennek a levesnek a jellegzetes ízét. Főzés közben enyhén édeskés, lágy íze lesz, ami jól illik a sárgarépához, fehérrépához és a csirkehúshoz.
A zellerlevelet érdemes a főzés vége felé hozzáadni. Így megmarad a friss, házias íze, és nem fő ki belőle teljesen az illata.
Milyen tészta illik hozzá?
Ehhez a leveshez bármilyen kisebb levestészta jó lehet. Cérnametélt, eperlevél, csigatészta vagy más apró tészta is működik benne, attól függően, mit szeret a család.
A tésztát lehet közvetlenül a levesbe főzni, ahogy ebben a receptben is készül. Így egyszerűbb, és a tészta is átvesz egy keveset a leves ízéből.
Arra viszont érdemes figyelni, hogy a tészta állás közben sok levet felszívhat. Ha másnapra is marad a levesből, lehet, hogy egy kevés vízzel érdemes majd lazítani melegítéskor.
Mire kell figyelni főzés közben?
A leves elején érdemes leszedni a habot a tetejéről, mert így tisztább, szebb levest kapunk. Nem kell túlbonyolítani, csak néhányszor át kell nézni, amikor felforr.
A zöldségeket ne vágjuk túl apróra, mert főzés közben megpuhulnak. A karalábé különösen akkor jó, ha puha, de még nem esik teljesen szét.
A levestésztát csak a vége felé érdemes beletenni. Így nem fő szét, és a leves állaga is szebb marad.
Mivel érdemes tálalni?
Ez a karalábéleves önmagában is tartalmas, mert hús, zöldség és tészta is van benne. Egy ilyen leves után sokszor már elég egy könnyebb második fogás vagy egy egyszerű sütemény.
Frissen, melegen a legjobb, amikor a zöldségek még szépen tartják az állagukat, a tészta pedig nem szívta fel a leves levét.
Ha marad belőle másnapra, hűtőben érdemes tárolni. Melegítéskor lehet hozzá adni egy kevés vizet, ha a tészta túl sok levet felszívott.
Szólj hozzá