Ki gondolná, hogy a tegnapról megmaradt tört krumpliból ilyen finom fánkot lehet sütni? Ráadásul sem tojás, sem élesztő nem kell hozzá. Egy kevés liszt, só, és már készülhet is a tészta.
Régen a mamák jól ismerték az ilyen egyszerű ételeket. A megmaradt krumplit is félretették, hiszen másnap még finom vacsora készülhetett belőle. Én most a kihűlt tört krumpliból puha tésztát készítettem, körülbelül egy centi vastagra nyújtottam, majd pohárral kiszaggattam.
Forró olajban aranybarnára sütöttem. Kívül kellemesen ropogós, belül puha lett. Magában is finom, de lekvárral vagy tejföllel is érdemes megkóstolni.
Régi krumplifánk recept
Hozzávalók
Elkészítés
- A teljesen kihűlt tört krumplit egy nagyobb tálba teszem. Ha a burgonya már korábban kapott sót, ezt figyelembe veszem, és csak annyit adok hozzá, amennyire szükség van.
- Először 15 dkg finomlisztet szórok a krumplihoz, majd röviden összedolgozom. Ha a tészta még túlságosan lágy és nehezen kezelhető, apránként adok hozzá további lisztet.
- Nem gyúrom hosszan, csak addig dolgozom vele, amíg összeáll. A jó tészta puha, kissé tapadós lehet, de lisztezett deszkán már könnyen nyújtható. Ha túl sok lisztet gyúrunk bele, a kész fánk keményebb és tömörebb lehet.
- A tésztát jól belisztezett deszkára borítom, majd körülbelül 1 centiméter vastagságúra nyújtom. Nem nyújtom túl vékonyra, mert szeretem, ha a fánk belseje is puha marad.
- Egy pohár szájával kerek fánkokat szaggatok belőle. A pohár száját is belisztezem, így kevésbé ragad a pohárhoz a tészta. A leeső tésztadarabokat óvatosan összegyűjtöm, újra kinyújtom, majd ezeket is kiszaggatom. Közben csak annyi lisztet használok a deszkán, amennyi a nyújtáshoz szükséges.
- Egy mélyebb serpenyőben vagy lábasban bő olajat melegítek, körülbelül 170–175 °C-ra. Ha nincs konyhai hőmérőnk, egy kis darab tésztával ellenőrizhetjük: az olajba téve rögtön finoman pezsegjen körülötte, de ne barnuljon meg pillanatok alatt.
- A kiszaggatott tésztakorongokat óvatosan a forró olajba helyezem, és közepes hőfokon mindkét oldalukat szép aranybarnára sütöm. Egyszerre csak annyit teszek az edénybe, hogy kényelmesen meg tudjam fordítani őket, és az olaj se hűljön le túlságosan.
- A megsült krumplifánkokat szűrőkanállal kiszedem, papírtörlőre helyezem, és hagyom a felesleges olajat lecsepegni.
- Még melegen tálalom, amikor a külsejük kellemesen ropogós, a belsejük pedig puha.
Mennyi liszt kell a krumplifánkhoz?
A szükséges liszt mennyisége elsősorban a burgonya fajtájától és nedvességtartalmától függ.
A szárazabb, lisztesebb krumpli általában kevesebb lisztet vesz fel, míg a nedvesebb burgonyához többre lehet szükség.
Én 50 dkg kihűlt tört krumplihoz először 15 dkg lisztet adok, és csak akkor teszek hozzá többet, ha a tészta még túlságosan ragad.
Nem az a cél, hogy teljesen száraz, kemény tésztát kapjunk. A krumplifánk tésztája maradjon puha, kissé tapadós, de annyira összeálló, hogy lisztezett deszkán ki lehessen nyújtani és pohárral kiszaggatni.
A 15–25 dkg liszt ezért csak irányadó mennyiség. Nem feltétlenül kell mind a 25 dekát felhasználni. Nálam most 15 dkg elég volt, de ez függ a burgonyától is. Így vagy úgy, de a tésztának ragadnia kell, ezért mielőtt kinyújtanánk, jól alá kell lisztezni, hogy nem ragadjon a deszkához.
Készülhet maradék krumplipüréből is?
Ehhez a recepthez a legegyszerűbb, főtt és összetört krumpli a legjobb, amelyhez nem adtunk tejet vagy vajat.
Ha azonban tejjel és vajjal készített krumplipüré maradt meg, abból is megpróbálhatjuk elkészíteni a fánkot.
Ilyenkor számolni kell azzal, hogy a tészta lágyabb lehet, és több lisztet igényelhet. A végeredmény állaga is eltérhet az egyszerű tört krumpliból készült változatétól.
Fontos, hogy a krumpli teljesen kihűljön, mielőtt hozzáadjuk a lisztet. A még meleg burgonyával nehezebb eltalálni a megfelelő tésztaállagot, és könnyen túl sok liszt kerülhet bele.
Ha előző napról maradt meg a krumpli, kihűlés után hűtőben tároljuk, és csak a felhasználáskor vegyük elő.
Mitől lesz puha a krumplifánk, és miért keményedhet meg?
A puha krumplifánk egyik titka, hogy nem dolgozunk túl sok lisztet a tésztába.
Ha addig adagoljuk a lisztet, amíg a tészta egyáltalán nem ragad, könnyen előfordulhat, hogy a kész fánk tömör és kemény lesz.
Az is fontos, hogy a tésztát ne gyúrjuk hosszasan. Elég addig összedolgozni, amíg összeáll és nyújthatóvá válik.
Én körülbelül 1 centiméter vastagra nyújtom. Így sütés után a külseje szépen megpirulhat, miközben a belseje puha marad.
A sütésnél az olaj hőmérsékletére is figyelni kell. Ha nem elég forró, a fánk több olajat szívhat magába. Ha viszont túlságosan forró, a külseje hamar megbarnulhat, mielőtt a belseje megfelelően átsülne.
Érdemes először egy próbadarabot megsütni. Ha szép aranybarna, egyben marad, és a belseje is megfelelő, jöhet a többi.
Mivel ették régen a krumplifánkot?
Az ilyen egyszerű ételeknek szinte minden családban megvolt a maguk változata.
Volt, ahol csak magában ették, még melegen, ahogy kiszedték az olajból. Mások lekvárral szerették, megint máshol tejföl vagy fokhagymás tejföl került mellé.
Édesen különösen finom lehet szilvalekvárral vagy baracklekvárral, de a sós változatnak is megvan a maga helye az asztalon.
Éppen ez a jó az ilyen régi ételekben. Ugyanabból a néhány egyszerű hozzávalóból készültek, mégis szinte minden családnak megvolt a saját szokása.
Tipp
A krumplifánk készítésénél ne a liszt pontos mennyiségéhez ragaszkodjunk, hanem a tészta állagát figyeljük.
A kihűlt tört krumplihoz először csak 15 dkg lisztet adjunk, majd szükség esetén apránként növeljük a mennyiséget. A tésztát röviden dolgozzuk össze, és ne nyújtsuk túl vékonyra.
Ha legközelebb megmarad egy adag főtt, tört krumpli, érdemes félretenni. Másnap néhány egyszerű hozzávalóból egészen új étel készülhet belőle.
Szólj hozzá