A fasírtnál mindig ugyanaz történik: az ember kiszámolja, hány darab legyen az ebédhez, aztán sütés közben valahogy mégis fogyni kezd.
Az első rendszerint azért tűnik el, mert ellenőrizni kell, átsült-e. A második azért, mert az első még nem volt elég biztos bizonyíték. Mire pedig az utolsó adag is kisül, már senki sem tudja pontosan, eredetileg hány fasírt készült.
Frissen, még melegen nehéz ellenállni neki, de nálunk a hideg fasírtnak is külön sorsa van. Este valaki csak benéz a hűtőbe, reggel pedig már gyanúsan kevés marad belőle. Egy szelet kenyérrel, mustárral vagy savanyú uborkával ugyanis másnap is ugyanolyan jól tud esni.
Talán ezért szeretem ennyire. Nem válogat az alkalmak között: jó ebédre körettel, vacsorára hidegen, kirándulásra szendvicsben, és még akkor is, amikor az ember állítólag csak egy falatot akart enni.
A szikkadt zsemle pedig itt végre nem maradék, amit sajnálunk kidobni, hanem pontosan az, amitől a fasírt belül puha és szaftos lesz.
Nálatok is eltűnik néhány fasírt, mire az egész adag az asztalra kerül?
Fasírt
Hozzávalók
Elkészítés
- A zsemléket tejbe vagy vízbe áztatom, majd amikor megpuhultak, alaposan kinyomkodom őket.
- A vöröshagymát megtisztítom, apróra vágom, majd kevés olajon vagy zsíron üvegesre dinsztelem. A fokhagymát megtisztítom, majd lereszelem vagy áttöröm.
- A darált húst egy nagyobb tálba teszem. Hozzáadom a kinyomkodott zsemlét, a tojást, a dinsztelt hagymát, a fokhagymát, a sót, a borsot, a pirospaprikát és a majoránnát.
- Kézzel alaposan összedolgozom. Ha túl lágy a massza, adok hozzá 1-2 evőkanál zsemlemorzsát, de csak annyit, hogy könnyen formázható legyen.
- Vizes kézzel kisebb pogácsákat vagy gombócokat formázok belőle, majd zsemlemorzsába forgatom.
- Egy serpenyőben olajat melegítek, és közepes lángon megsütöm a fasírtokat. Laposabb fasírt esetén oldalanként körülbelül 4-5 perc kell neki. Ha gombóc formájúra készül, lassabban, kicsit tovább kell sütni, hogy belül is átsüljön.
- Amikor szép pirosra sült, papírtörlőre szedem, hogy a felesleges olaj lecsöpögjön róla.
- Petrezselymes burgonyával, savanyú uborkával vagy friss salátával tálalom. Hidegen is finom, akár szendvicsbe téve is.
Mitől lesz igazán jó a fasírt?
A fasírt akkor lesz igazán jó, ha belül puha és szaftos marad, kívül pedig szépen megpirul. Ebben sokat segít a beáztatott, majd jól kinyomkodott szikkadt zsemle.
A dinsztelt vöröshagyma lágyabb ízt ad, mint ha nyersen kerülne a masszába. A fokhagyma, a majoránna és a pirospaprika pedig azt a klasszikus, házias fasírtízt adják, amit sokan szeretnek.
A masszát alaposan össze kell dolgozni, de nem kell feleslegesen túlkeményíteni. Ha túl sok zsemlemorzsa kerül bele, a fasírt szárazabb lehet, ezért csak akkor érdemes adni hozzá, ha tényleg túl lágy.
Mire kell figyelni sütés közben?
A fasírtot közepes lángon érdemes sütni. Ha túl erős a láng, kívül gyorsan megpirulhat, de belül még nyers maradhat.
A laposabb fasírt gyorsabban átsül, ezért kezdőknek is könnyebb vele dolgozni. A gombóc formájú fasírt mutatósabb lehet, de annak több idő kell, hogy a közepe is rendesen átsüljön.
Sütés után jó papírtörlőre szedni, így a felesleges olaj lecsöpög róla, és nem lesz nehéz, olajos hatású.
Mivel érdemes tálalni?
A fasírt klasszikusan petrezselymes burgonyával, főtt krumplival, krumplipürével vagy főzelék mellé is nagyon jó. Savanyú uborka, csemegeuborka vagy friss saláta is jól illik hozzá.
Frissen, melegen a legjobb, amikor kívül még ropogósabb, belül pedig puha. De hidegen is finom, ezért maradékmentésre is jó étel.
Másnap szendvicsbe téve is jól működik. Egy szelet kenyér, kevés mustár, savanyúság vagy saláta, és már kész is egy egyszerű, laktató hideg étel.
Szólj hozzá