A puliszka hideg tejjel nem az az étel, amelyikkel bárkit le lehet nyűgözni első látásra. Egy tányér sárga puliszka, ráöntve a hideg tej – ennyi az egész.
Mégis van benne valami, amit nehéz elmagyarázni annak, aki nem így nőtt fel. A forró puliszka lassan hűl a tejben, a szélein már langyos, középen még tartja a meleget, és az ember minden kanállal egy kicsit más hőmérsékletet kap.
Gyerekkorban ez nem számított különleges ételnek. Inkább olyasmi volt, ami gyorsan elkészült, jóllakatott, és akkor is az asztalra kerülhetett, amikor nem volt kedve senkinek nagy főzéshez.
Az első kanál után rendszerint még csak a tej ízét lehetett érezni. Aztán a puliszka lassan feloldódott benne, sűrűbbé tette, és mire a tányér aljára értünk, már egészen más lett, mint az elején.
Talán ezért maradt meg ennyire az emléke. Nem azért, mert különleges volt, hanem mert egyszerűen ott volt a hétköznapokban, és akkoriban ez bőven elégnek számított.
Nálatok is hideg tejjel ették a puliszkát, vagy inkább túróval, sajttal vagy tejföllel?


Hozzávalók
Elkészítés
- A vizet a sóval felforralom.
- Folyamatos keverés mellett lassan beleszórom a kukoricadarát.
- Kisebb lángon, gyakran megkeverve addig főzöm, amíg sűrű lesz, és szépen elválik az edény falától. Ez általában 15-20 perc.
- Tányérba szedem, néhány percig pihenni hagyom, majd hideg tejjel tálalom.
Videó
Mitől különleges a puliszka hideg tejjel?
A puliszka nem bonyolult étel, mégis sokaknak nagyon erős emlék kötődik hozzá.
Szerintem az ilyen régi ételek nem azért maradnak meg az emberben, mert különlegesek voltak, hanem azért, mert azokhoz kötődnek, akikkel együtt ettük őket.
Van, akinek a nagymamája jut róla eszébe, másnak a nagypapája, egy régi konyha, egy egyszerű vacsora, vagy az az időszak, amikor még egészen más ételek kerültek az asztalra.
Nálunk a hideg tejjel tálalt puliszka pontosan ilyen emlék.
Mivel érdemes enni a puliszkát?
Mi most a legegyszerűbb, hideg tejes változatot készítettük el.
A frissen főtt, még meleg puliszka mellé hideg tej kerül, és már lehet is enni.
Sok családban másképp ették: volt, ahol tejföllel, túróval, juhtúróval, pirított szalonnával vagy pörkölt mellé került az asztalra.
Ez most az a változat, amit nálunk gyerekkorból ismertünk.





Szólj hozzá